Az ókori Egyiptomban víz híján a területeket öntözőrendszerekkel kellett ellátni, mely csatornarendszer megkönnyítette az emberek mindennapjait, s egyben már komoly munka volt, mely a kor építőmérnökeinek igen gondos tervezői feladatot jelentett.
Az ókori Kínában az öntözésen túl a táji adottságokkal is küzdeni kellett, de mérnökeik olyan megoldást találtak a mezőgazdasági talajművelésre (lépcsőzetes hegyoldal kiépítése), mely máig hatékony és működőképes módszert jelent.
Az ókori Róma máig szemet gyönyörködtető út-és vízhálózatának kiépítése ugyanúgy az építőmérnökök munkájának köszönhető.
A medrükből gyakran kilépő folyók gátrendszerekkel való szabályozása, a folyókon átívelő hidak vagy napjainkban a városok közműhálózatainak megépítése, az úthálózat vagy az épületek tartószerkezeteinek megtervezése mind-mind az építőmérnökök feladata.
Az építőmérnök tevékenysége mára már ezt az igen sokrétűvé vált munkát, munkafolyamatot takarja, mely az összetett és igen nagy léptékű építmények megtervezésével, létrehozásával, fenntartásával foglalkozik.
Az építőmérnök szakirányát tekintve igen sokrétű lehet (magasépítő, híd-és műtárgyépítő, mélyépítő, mérnök-építész, út-és vasútépítő, vízépítő mérnök, környezeti szakirány mérnöke, településmérnök, geodéta, térinformatikus), mégis az építőmérnöki tevékenységben a közös vonás a felelősségteljes munka, melynek célja a járhatatlan területek járhatóvá, a lakhatatlan területek lakhatóvá tétele, és a már lakott területek életkörülményeinek javítása.
Az építőmérnök munkaterületei:
felmérés, feltérképezés, előzetes vizsgálatok
részletes leírás, előzetes terv készítése, hatástanulmányok
egyeztetés, költségszámítások
tervezés, méretezés, megvalósíthatósági-kiviteli terv készítése
építésszervezés
irányítás, ellenőrzés
műszaki átadás
utólagos vizsgálatok, üzemeltetés
karbantartási munkálatok megszervezése
Munkavégzése során számos segédeszközt használ, mint mérőműszerek (pl. teodolit, lézeres távmérő, GPS), író-és rajzeszközöket, tervezőasztalt és a modern életkörülményeknek megfelelően különböző számítógépes programokat (pl. AutoCAD, Arris vagy Nemetsek tervezőprogramok).
Az építőmérnök irodai és szabadban végzett munkát egyaránt folytat. Míg a térinformatikus idejének java részét az íróasztal és számítógép mögött tölti, addig a geodéta szinte minden idejét a szabadban, kint a terepen. Az építkezésen pedig nem minden fenékig tejfel, számolni kell a por-és zajártalmakkal, a balesetveszéllyel, és miután többnyire mindez a szabad ég alatt történik, az időjárás is nagyban befolyásolja a munkavégzést.
Szerencsére elmondhatjuk, hogy munkáját általában nem egyedül, hanem csapatban (tervezőgárda) végzi. Bizonyos esetben hivatalos ügyeket intézve tárgyalásokon, egyeztetésen azonban egyénileg kell megjelennie.
Munkája során sokféle személlyel kell kapcsolatba lépnie, úgy mint:
megrendelők, építtetők (általában állami szervek vagy nagyvállalkozók)
szakhatóságok képviselői
munkatársak
építészmérnökök
kivitelezők
építőanyag- és munkagépgyártók
építéskivitelezők
szakmunkások, gépkezelők
De ahhoz, hogy az építőmérnök jó mérnök legyen, szeresse a munkáját, szeretnie kell a szakma kihívásait, az új, jobb és biztonságosabb világ hangzatos célja lebeg szeme előtt. Ismernie kell a fizika törvényeit, és otthonosan kell mozognia a számok világában.
A jó építőmérnöknek vannak bizonyos elvárt tulajdonságai, mint a pontosság, a hosszadalmas számolásokhoz elengedhetetlen koncentrálóképesség, precizitás és jó szervezőkészség. Fontos a felismeréshez szükséges tudás, az ötletesség, a rögtönzőképesség, a rugalmas gondolkodás, a térlátás, és természetesen a mindehhez szorosan köthető és elengedhetetlen gyakorlati évekről sem feledkezhetünk meg. Egy mérnöknek bírnia kell a stresszt, és meg kell küzdenie a sok esetben adódó túlórával, hisz’ vannak olyan munkafolyamatok, melyeket nem szakíthatunk kedvünk szerint félbe.
Az építőmérnöki munka a tervezés és kivitelezés fázisaiban is nagy felelősséggel jár. A tervezés esetleges hibája katasztrofális következményekkel járhat, mely akár lelki teherként is nehezedhet az adott mérnökre.
A csapatmunkában való részvétel esetén fontos, hogy jó kommunikációs készségekkel rendelkezzen. Az építkezések helyszínére gyakran ki kell látogatnia, így a mobilitás is fontos tényező lehet. Emellett nem utolsó szempont a magas épületek mellett a tériszony leküzdése, illetve mélyépítés esetén a túlzott bezártság érzettel való megbirkózás.
Ezen tulajdonságok végett a leendő építőmérnököknek különböző egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálatokon kell átesniük, mely során az alapvető egészségügyi és pszichikai feltételeknek való megfelelést igazolják.
A jelenlegi képzés szerint az építőmérnöki alapdiploma megszerzéséhez a BME-n jó esetben 8 félév, azaz 4 év szükségeltetik. Az alap szaknak, az úgynevezett BSc-nek van egy ráépülése, mely a jelenlegi viszonylatban a tényleges egyetemi végzettséget jelenti, melyet MSc néven ismerünk, és amely plusz 3 félév, azaz 1,5 év alatt teljesíthető.
Mit kapunk a jelenlegi alap diplománkkal, és miért éri meg folytatni azonnal az MSc-t? Sok esetben merülnek fel ezek a kérdések. Egy építőmérnök ugyebár tervező, kivitelező vagy más egyéb területen helyezkedik el. Sok esetben felmerül a kérdés, hogy mi van a tervezői jogosultsággal? Ki, milyen szakirányon, hogyan és miért kaphatja meg?
A tervezői jogosultság kérdéséről a Magyar Mérnöki Kamara dönt. A kérdés eldöntésénél figyelembe veszik az elvégzett szakirányt, és a mellette esetlegesen más szakirányból elvégzett tantárgyakat, hogy melyik területre adhatnak jogosultságot.
És itt a nagy különbség a BSs és MSc között. BSc diploma megszerzése után 7 évet kell dolgozni egy adott szakterületen, beszámolni, dokumentálni a kamara felé, hogy tervezői jogosultságot kapjon a mérnök. 7 évig valaki más felügyelete, keze alatt. MSc esetén a diploma megszerzését követő 2 éves gyakorlattal kérhető ugyanez. Fontos, hogy az egyetemi évek alatt letöltött gyakorlati idő ezen időszakokba nem számít bele.
Emellett szakértői jogosultság megszerzéséhez a BSc diploma egyáltalán nem elég. Aki pedig tartószerkezetek tervezésével szeretne foglalkozni, annak szintén már most kötött az MSc diploma megléte.
Fontos átgondolni már első évtől, hogy mit is szeretnénk. Fontos, hogy tanuljatok a felsőbb évesek által oly sokat emlegetett hibákból, főleg, amikor a tárgyak egymásra épülésére, és a csúszási lehetőségekre hívják fel a figyelmeteket. Ha valaki úgy dönt, hogy BSc diploma után az MSc-t is szeretné elvégezni, annak küzdenie kell, amihez a tanulás, jó átlag, és különböző egyéb tevékenység mind szükségeltetik. Hisz túl kell jutni egy újabb felvételi procedúrán. De egy dolgot tanuljon meg mindenki már most: mindent lehet, csak akarni kell….és a BME-n egy kicsivel jobban kell küzdeni a sikerért, de megéri.
Horváth Vivien
