Pálinkás József elnök köszöntőjével kezdetét vette az MTA által tíz
éve minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe országos
programsorozata. A hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződő
eseményfolyam idén „Velünk élő tudomány" címmel a tudományos
felfedezéseken alapuló célzott kutatások közvetlen és közvetett társadalmi
jelentőségére hívja fel a figyelmet.
„A tudomány
különleges emberi tevékenység: a megismerés évezredes, hiteles és kipróbált
módszere, és az ebből megszülető, érvényesnek elfogadott tudás összessége"
– méltatta a tudomány jelentőségét az MTÜ országos megnyitójának idén otthont
adó veszprémi Pannon Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában elmondott
köszöntőjében az Akadémia elnöke. Pálinkás József a tudományt olyan
hatalmi tényezőnek nevezte, amelynek révén az emberiség a természeti
folyamatokba való érdemi beavatkozással egyszerre nyit új távlatokat és
fenyegeti a Föld erőforrásait. „Csak az etikus tudomány teheti jobbá az emberi
közösségek életét, és csak az etikus emberi közösségek képesek jól használni a
tudomány eredményeit" – figyelmeztetett ugyanakkor a tudomány művelésének
és eredményei hasznosításának felelősségére. Pálinkás József kiemelte: a
tudomány eredményei életünket olyan mértékben változtatták meg, hogy a tudomány
felhasználásával létrehozott technikai környezet ma a világ jelentős részén
éppen olyan alapvető életfeltétel, mint a természeti környezet. Az Akadémia
elnöke beszédében meghívta a résztvevőket a mindennapjaink kísérőjeként és
formálójaként velünk élő, megismerhető tudományról szóló, a hónap végéig tartó,
több mint száz eseményt számláló, valódi intellektuális élményt ígérő
rendezvénysorozatra. A Magyar Tudomány Ünnepe programjai 2013-ban a hétköznapi
tárgyaink, életünk megszokott tartozékai mögött meghúzódó tudományos
kutatásokra hívják fel a figyelmet, különböző szempontokból mutatva be azt a
folyamatot, amíg egy-egy felfedezésből a társadalom igényeire válaszoló termék,
módszer, eljárás lesz.
Egy új, több évtizedre szóló tudománypolitikai koncepció megalkotásának
időszerűségéről beszélt a politika és tudomány kapcsolatát és közös feladatait
áttekintő ünnepi beszédében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes,
közigazgatási és igazságügyi miniszter. Mint fogalmazott: a tudomány és a
politika számára egyaránt a közjó szolgálata a „vezérlőcsillag". A közjó
vezérelte a Magyary Zoltán nevéhez kapcsolódó, 1927-ben napvilágot látott
magyar tudománypolitikai alapvetésnek a megszületését is. A koncepció
jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy néhány évvel Trianon után, Klebersberg Kuno
kultuszminisztersége idején Magyarország olyan szellemi hatalommá vált,
amelynek tudományos és oktatási teljesítménye meghaladta az első világháború
előtti eredményeit is. Navracsics Tibor kiemelte: a magyarság számára a
tudomány jelenti az egyik legfontosabb kitörési lehetőséget. Az MTA Lendület programját méltatva ezért különösen fontosnak nevezte
a tehetséges kutatók támogatását. Mint mondta, ennek révén fiatalok tudnak
idehaza világszínvonalú kutatásokat folytatni. A miniszter végül arra
figyelmeztetett, hogy a tudomány terén nem lehet egymást kizáró kategóriákban
gondolkodni: a természettudományok és a társadalomtudományok egyaránt fontosak,
miként nem lehet külön nemzeti és nemzetközi tudományról sem beszélni.
Az ünnepség résztvevőit ezt követően a közép-dunántúli térség tudományos
szervezeteinek és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézményeinek aktív
közreműködésével szervezett regionális programokat koordináló Pannon Egyetem részéről
az intézmény rektora, Friedler Ferenc, Veszprém város nevében pedig Porga
Gyula polgármester köszöntötte.
A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kiemelkedő tudományos
életműve elismeréseként az MTA hét doktora vehette át a Magyar Tudományos
Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút. A középkori
magyar történelem és a történeti segédtudományok terén végzett nemzetközileg is
elismert eredményes kutatómunkájáért, a Szent Koronáról írt monográfiájáért, a
címertan rangját erősítő fél évszázados kiemelkedő oktatómunkájáért Bertényi Iván, az Eötvös
Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa kapta a díjat. Csanády Miklóst, a Szegedi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati
Klinika és Kardiológiai Központ professzor emeritusát a kardiologiában
kifejtett, nemzetközileg is elismert kiemelkedő szakmai tevékenységéért,
iskolateremő oktatómunkájáért ismerték el a kitüntetéssel. Több évtizedes
eredményes kutatómunkájáért, példaértékű oktatói és tudományszervezői
tevékenységéért Csikor Ferenc, az Eötvös
Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa vehette át az Eötvös
József-koszorút. Marton Katalint, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professzor
emeritáját a többfelhasználós rendszerek információelméletének kidolgozásában
játszott meghatározó szerepéért, valamint a mértékkoncentráció elméletben elért
kimagasló eredményeiért ismerték el a kitüntetéssel. Molnár Kálmán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának professzor emeritusa a hazai halparazitológiai
kutatások megalapozásáért, nemzetközileg is elismert kutatási eredményeiért, a
hazai halak parazitáinak feltérképezéséért, számos új faj leírásáért, valamint
az ellenük való védekezés lehetőségeinek feltárásáért kapta a díjat. Az MTA
Elnöksége Somlai Péternek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor
emeritusának közel négy évtizedes, nemzetközileg is elismert példaértékű
oktatói és tudományos munkájáért, valamint a szociológia számos fontos
témakörében végzett megalapozó kutatásaiért adományozta az Eötvös
József-koszorút. Zombory László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
egyetemi tanára pedig több évtizedes kiemelkedő oktató- és kutatómunkája,
eredményes oktatás- és tudományszervezői tevékenysége, nemzetközileg is
példaértékű szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a
kitüntetést.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési
feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató
teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat Csikós Boglárka,
az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztályvezetője kapta. Az Oláh
György-díjat Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai
Intézetének docense, az MTA Lendület programjának kutatója vette át. Felinger Attilának, az MTA doktorának, a Pécsi Tudományegyetem
Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszéke professzorának adományozták a Richter
Gedeon Nyrt. és az Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat. A 40 éven
aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat Horváth Krisztina, a
veszprémi Pannon Egyetem Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa kapta. A
2013. évi MOL tudományos díjat Holló András, a MOL Nyrt. Downstream
Termék Tudásközpontja vezetője vette át. A
Pungor Ernő-díjat Szalai
István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének docense kapta. Hadi
Géza, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának,
valamint Volk Balázs, az Egis Gyógyszergyár Kémiai Kutatási
Főosztályának vezetőjének eredményeit az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal
ismerték el. A Veszprém város önkormányzata által alapított Polinszky-díjat
pedig Bienerth Gusztáv, a Pannon Egyetem Gazdasági Tanácsa korábbi
elnöke vehette át.
Az MTÜ hagyományos nyitóelőadását Pósfai Mihály akadémikus
tartotta. „Természetes laboratóriumok: a mágneses baktériumok" című
előadásában az iránytűként működő – a sejten belül vas-oxidot vagy vas
szulfidot kiválasztó – baktériumokról, valamint a biogén ásvényképződésről
beszélt. A Pannon Egyetem professzora rámutatott: ezeknek a baktériumoknak a
beható tanulmányozása hozzásegíthet a kristályképződés biológiai
szabályozásának mélyebb megértéséhez, a mágnesesség és a nanokristályok alakja,
mérete, szerkezete közötti összefüggés feltárásához.
A
november végéig tartó országos eseményfolyam egyes elemeiről, a kiemelt
programokról, valamint a kutatóhelyek eredményeiről a Magyar Tudomány Ünnepe programkalauza nyújt tájékoztatást.